Ligament rupture – symptoms, causes and therapy

Az emberi test mozgékonyságát az ízületek teszik lehetővé. Azért, hogy ez a mozgékonyság ne változzon instabilitássá, az ízületeket tömör, erős és rugalmas kötőszövetből álló szalagok veszik körül, biztosítva mozgásunkat.

Az ínszalagoknak többféle funkciójuk van, többek között
• stabilizálják az ízületet
• irányítják az ízület mozgását
• korlátozzák a mozgásokat

Az ínszalagszakadás kifejezés ezeknek a fontos kötőszöveti struktúráknak a sérülésére utal. A károsodásnak többféle súlyossági foka lehet; ezek a részleges szakadástól egészen az ín teljes szétszakadásáig terjedhetnek. A sérülés hatása: az érintett ízület nem képes a normális mozgásra, nem bírja a fizikai terhelést vagy elveszíti stabilitását.

Ínszalagszakadás többféle ok miatt következhet be. Az esetek nagy többségében az ok az érintett ízület szokatlan, hirtelen mozdulatának tulajdonítható. Ez hivatásos sportolókkal épp úgy megtörténhet, mint a szabadidős sportot űzőkkel, de előfordulhat baleset során is.

Az akut sérüléses helyzeteken kívül vannak olyan tényezők, melyeket a tudósok összekapcsolnak az ínszalagszakadás fokozott kockázatával. Ezek a következők:
• nagy igénybevétellel járó sporttevékenység
• olyan sportok, melyekre jellemzőek a különleges mozgásformák vagy a gyakori, hirtelen mozdulatok (pl. futball, síelés)
• az érintett ízület korábbi sérülése
• edzetlen izmon és ízületek
• túledzés
• mozgáshiány

Az ínszalagszakadás oka egy szokatlan, túlzott mozdulat – ez néha azzal jár, hogy az ízület kificamodik vagy kibicsaklik. Ez például  akkor töténik, ha egy ízület megcsavarodik vagy a rossz irányba hajlik. Extrém esetekben az ínszalagokat intenzív erőhatás éri, és ennek következtében a kötőszövet megsérülhet, akár húzás, akár csavarás következtében.

Elméletileg az emberi test bármelyik ínszalagja elszakadhat. Azonban a test bizonyos részein gyakrabban jelentkeznek sérülések. Így a láb ínszalagjainak szakadásával gyakran keresik fel az orvost a páciensek sportsérülések vagy balesetek után. A lábfej területén a külső ínszalagszakadás gyakori, a térd területén pedig gyakran a belső ínszalag vagy a keresztszalag érintett.

Az ínszalagszakadást bekövetkezése pillanatában éles, nyilallásszerű fájdalom kíséri. Néhány esetben a szakadás csattanó, pattanó vagy reccsenő hanggal jár. A sérülés után az érintett terület gyorsan megduzzadhat és vérömleny (hematóma) alakulhat ki. Az ínszalagszakadás további tünetei:

• korlátozott mozgási képesség,
• a sérült instabilnak érzi magát,
• fizikai behatásra fájdalom jelentkezik,
• a járás bizonytalanná válik.

Ha ínszalagszakadásra gyanakszik, feltétlenül ajánlott a sérüléssel orvoshoz fordulni.
Az ínszalagszakadást a súlyosság foka alapján három csoportba sorolják:
• Első fokú sérülés: az ínszalag megnyúlt
• Másodfokú sérülés: az ínszalag részleges szakadása
• Harmadfokú sérülés: az ínszalag teljesen szétszakadt

A vizsgálat elején az orvos megtekinti az érintett területet és pontos vizuális értékelést készít, ellenőrzi az ízület mozgásképességét és felméri az észlelt fájdalmat. A terület megtapintása segít pontosan meghatározni a fájdalom forrását, ami egyértelmű jelzést nyújthat a sérülés jellegéről.

Amennyiben ez az elsődleges vizsgálat nem elegendő, orvosi képalkotó módszereket lehet alkalmazni. Ezek közül az egyik az ultrahangos vizsgálat. Az MRT szintén alkalmas arra, hogy pontosabb képet adjon az ínszalagokról. Röntgenfelvételt akkor készítenek, ha felmerül a csontsérülés vagy az ínszalag és a csont kapcsolódási pontja sérülésének gyanúja.

 

Röviddel azután, hogy diagnosztizálták az ínszalagszakadást, megkezdődik a kezelés. Itt a sérülés súlyossági foka fontos tényező. Az orvosok választhatnak az ínszalagszakadás konzervatív és műtéti kezelési módszerei közül. 
Az ínszalagszakadás konzervatív kezelésére a következő lehetőségek állnak rendelkezésre:

• A végtag megemelése és pihentetése (nagyjából három napig, a kezdeti akut fázisban)
• Kompresszió és hűtés (nagyjából három napig, a kezdeti akut fázisban)
• Pihentetés és stabilizálás rögzítők, bandázsok, ortézisek és járást segítő eszközök alkalmazásával
• Fájdalomcsillapítás
• Fizikoterápia

A műtéti kezelés mellett szól, ha a szakadás súlyos, az ínszalag és a csont kapcsolódási pontja sérült, vagy ha fennáll a kockázat, hogy a sérülés következtében maradandó mozgáskorlátozottság alakul ki. Alapszabály, hogy a sebészi megoldás mellett és ellen szóló érveket nagyon alaposan kell mérlegelni. A kezelés pontos lépéseit az orvos megbeszéli a pácienssel.

Fontos! Amikor felmerül az ínszalagszakadás gyanúja, az első teendő a RICE modell alkalmazása, ami a végtag pihentetését, jegelését, kompresszióját és megemelését jelenti (Rest, Ice, Compression, Elevation). Ezt közvetlenül a sérülés bekövetkezése után alkalmazni kell.

A gyógyulás folyamata és időtartama a sérülés súlyosságától függ, ezért nem lehet általánosságban meghatározni, mennyi időt vesz igénybe az ínszalagszakadás gyógyulása. Minden esetben lényeges, hogy a kezelés minél előbb elkezdődjön a komplikációk megelőzése és a gyógyulási folyamat elhúzódásának elkerülése érdekében.

A sérülés súlyosságától és a kezelés típusától függően az ínszalagszakadás gyógyulási ideje legalább négy hónap, de akár hónapokkal tovább is tarthat. Ha az ízületet túl hamar teszik ki fizikai megterhelésnek az ínszalagszakadás után, a gyógyulási folyamat lényegesen meghosszabbodhat és a szövődmények kockázata megnő.

Megjegyzés: Az ínszalagszakadást nem szabad kezelés nélkül hagyni, mert ez súlyos következményekkel jár. Ezek közé tartozik az ízület működőképességének csökkenése, az instabilitás következtében bekövetkező baleset, a krónikus fájdalom, valamint az artrózis (porckopás) és a további ínszalagszakadás fokozott kockázata.

Az ideális az volna, ha ínszalagszakadás egyáltalán nem következne be. Általában az egészséges életmód, melynek része a kiegyensúlyozott táplálkozás és az elegendő mozgás, elősegíti az ínszalagszakadás valószínűségének minimálisra csökkentését – emellett fontos a sportolás utáni regeneráció is. A sportolás megkezdése előtti nyújtó gyakorlatok szintén csökkentik az ínszalagok sérülésének kockázatát.

Az edzés megkezdése előtt felvehet sportoláshoz tervezett csukló-, boka- vagy térdrögzítőt. Aki hosszabb szünet után szeretné újrakezdeni a sportolást, vagy például szeretne elkezdeni futni, annak eleinte nem szabad megerőltetnie magát, hanem figyelnie kell arra, hogy fokozatosan növelje a terhelést. Ezzel csökkenti annak kockázatát, hogy izomfájdalmak, túlerőltetett inak, ízületi fájdalmak vagy akár ínszalagszakadás miatt kényszerszünetet kelljen tartania.

 

 

Laura de Bruin 2013-ban diplomázott fizioterapeutaként a Hogeschool Rotterdamon. 2015 szeptemberében Rotterdamban megkezdte a mesterfokú manuálterapeuta képzést. 2018 júniusában sikeresen megszerezte a diplomát, majd ezután 2021 szeptemberében Utrechtben elkezdte a mesterfokú pszichoszomatikus fizioterapeuta képzést.
Emellett azt tervezi, hogy 2023-ban vizsgát tesz, mellyel Mulligan okleveles terapeutává válhat. Laura de Bruin fontosnak tartja, hogy a magas színvonalú ellátást hatékonyan és a páciens iránti tisztelettel végezzék, olyan módon, mely amennyire csak lehet, figyelembe veszi, hogy az ügyfél mit részesít előnyben, mik a kívánságai és elvárásai. Az egyéni kezelések mellett csoportokat is vezet. Az utóbbi években több tanfolyamot is elvégzett a fejfájás, nyak-, váll- és hátproblémák kezelésével kapcsolatban.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy bármilyen javaslatot és tanácsot, amit ezen a weboldalon talál, óvatosan kell kezelnie. Ezek semmilyen formában nem helyettesítik az orvossal való konzultációt és a kezelést. Amennyiben úgy gondolja, hogy egészségügyi problémája van, forduljon egészségügyi szakemberhez és kövesse az általa adott tanácsokat, függetlenül attól, hogy mit olvasott ezen a weboldalon.

Termékeinkkel kapcsolatos további információért kérjük, lépjen velünk kapcsolatba: Hansaplast hotline 01805 / 266288 (H–P 8.00–18.00 h)